Hírháttér: a Google Consumer Surveys szolgáltatásáról
Szorgos kis méhecskék fondorkodása
Már régóta szivárognak a hírek arról, hogy a Google (is) a piackutatás területére kíván merészkedni, terveznek valamit ezzel kapcsolatban, éjjel-nappal fondorkodnak, buzgálkodnak. A legújabb hír már egészen konkrét, a Google bejelentette a Google Consumer Surveys szolgáltatásának elindítását, mely egy olyan hibrid modell, melyben két oldalról is fejnék a piacot. A szolgáltatás mögött kiadóvállalatok, tartalomgyárak állnak, természetesen maga a Google is és még sokan mások; régóta égető kérdés az internetes tartalmak (legalábbis a prémium tartalmak) ingyenességének megszüntetése, a fizetős modellek kialakításának irányába tett elmozdulás, de erre a kérdésre egyelőre sehol nincs válasz, nincs olyan globális modell, ami működne, pedig az ingyenes tartalomgyártás hosszú időn át nem lesz fenntartható. Jelenleg csak két olyan versenyző van a pályán, akik méretüknél, piaci pozíciójuknál, beágyazottságuknál fogva egyáltalán kialakíthatnak a siker reményével egy olyan modellt, mely elterjedése esetén ezen a területen is megváltoztatná azt az internetet, melyet jelenleg ismerünk. Nyilván a Facebook és a Google ez a két játékos. (Volt még egy harmadik is, az Apple, melynek potenciálja ebből a szempontból nem annyira a tevékenységében vagy piaci helyzetében volt, hanem – szerintem – óriási tőkeerejében. Minek utána őrült módjára költik a pénzt, így ők kiestek ebből a versenyből; van persze baromi jó modelljük ezen a téren, náluk működik is, csak éppen nem tudják, nem is érdekük, vagy talán nem is lehet globális módszerré tenni.)
A Google modellje egyébként arról szól, hogy az egyik oldalról a tartaloméhes olvasók vagy fizessenek a prémium tartalmakért vagy pedig rövid kérdőívet töltsenek ki – amiért viszont a piackutatásra mindig éhes cégek fognak fizetni. A lényeg: valaki fizessen végre azért, ami eddig ingyen volt. No money – no honey.
A Facebook eddig azt hangoztatta, hogy nem kíván kutatási jellegű szolgáltatásokat indítani, de ez igen hamar változhat. A Google+ esetében láttuk, hogy 2 nap alatt koppintottak le mindent, amit arra érdemesnek találtak, gyakorlatilag így kihúzva a szőnyeget a Google közösségi platformja alól. A Facebookos gyerekek mindent másolnak, amit csak érnek (baromi jól csinálják, illetve az ő helyzetükben ez a magatartás ésszerű), tehát ezt is jó eséllyel – khmm – „implementálják” majd szolgáltatásaikba.
Al Bundy legendája
Sok mindenről lehet beszélni az előzőekkel kapcsolatban, egyről viszont teljesen felesleges: hogy mi köze van ennek a piackutatáshoz, módszertanilag ezer sebből vérzik az egész, ez nem is kutatás csak szavazás/felmérés, stb. Ez lerágott csont, senkit – beleértve a megbízókat – nem érdekel. „Nem azért vagyok itt, hogy cipőt adjak el, hanem hogy a kövér nőket kínozzam.” (Al Bundy, cipőboltos) Ha nem is teljes értékű piackutatás ez – talán ez nem is célja a Google-nak –, attól még kihathat a kutatási iparág egészére, nagy kínt okozva a kutatóknak.
Bál van az Operában
A tradicionális piackutatásra, piackutató cégekre vesszőfutás várhat, az események egyértelműen a DIY modell globális elterjedését vetítik előre, pláne ha majd a Facebook is beszáll az üzletbe. Az igazi nagy pénz, a profit legnagyobb része szerintem iparági szinten – mondhat bárki bármit – még mindig a fogyasztók elérésében van, adatelemzésért, tanácsadásért, stb. kérhető díjak csak aprópénznek számítanak. Ezt a szőnyeget fogják alólunk hirtelen kirántani. Ha a modell elterjed – persze, most csak az USA-ban elérhető a szolgáltatás, de ha jól emlékszem a Facebook először csak egy egyetemen volt elérhető, aztán meg ez lett belőle – akkor sokan kerülnek majd szopóágra: tradicionális piackutató cégek, online kutatók, egyéb DIY kutatók (nem biztos, hogy most vennék Toluna vagy Cint részvényt), terepmunka ügynökségek, adatfeldolgozó cégek, kérdezőbiztosi-instruktori hálózatok, nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetek, stb. Ebbe az egész iparág belerokkanhat, ha…. Egyelőre páholyból nézhetjük az eseményeket – mást nem nagyon lehet tenni úgysem. Ülnek már a páholyban néhányan: zenekiadók, könyvkiadók, médiavállalatok, szoftvercégek,…az üres helyek egyike a kutatókra vár. A szopóálarc mindenkin fennt van már. A faszkorbács is nemsokára elkezd suhogni. De még van idő – nem igaz? (Piackutatás blog)
