A Ruzsinszőlő dűlőt nem egyszerű megtalálni, az utcák átkeresztelgetése miatt munkatársunk is hosszú ideig bolyongott, mire rábukkant a tűzeset helyszínére. Talált ugyan egy kiégett házat, de arról a szomszédok azt mondták, nem hétfőn, hanem már néhány hete égett le, és ott senki sem halt meg. A hétfői tűzeset színhelyét végül a ház tulajdonosa maga mutatta meg kollégánknak. Idősebb Babics Sándor még korántsem dolgozta fel 45 éves fia elvesztését. Mint mesélte, annyira a történtek hatása alatt áll, hogy a temetés intézését is rábízta másik gyermekére; lánya tárgyal a hivatalokkal, temetkezési vállalkozóval.

A korábban a vasas szakmában dolgozó idős férfi néhány házzal arrébb lakik, a tűzről, és hogy egyetlen fia a lángok közt lelte halálát, csak két órával később értesült. Fia, Babics Sándor 45 éves volt. „Korábban ő is a vasgyárban dolgozott, aztán kiderült a betegsége és leszázalékolták. Paralízise volt – már annyira elvékonyodott a lába, mint a karom, emiatt csak járókerettel tudott mozogni, de ez hétfőn nem volt a keze ügyében.”, mesélte az apa, akitől megtudtuk: Sándornak is van egy most 14 éves forma fia, akit egy szomszédban lakó özvegyasszony nevel. Sándor felesége néhány éve hunyt el, ekkor vállalta el a fiú gyámságát az özvegy.

A ház maga a tűz ellenére nincs rossz állapotban, egy szoba azonban teljesen kiégett – éppen az, amelyikben Sándor lakott. Bár a vaslépcsőn és egy enyhe dőlésszögű rámpán is megközelíthető bejárati ajtón tábla hirdeti a dohányzási tilalmat, ez csak valami tréfa lehetett, Babics Sándor elmondása szerint ugyanis fia erős dohányos volt. Hogy egy el nem oltott csikk, vagy a ház világítására használt gyertyák valamelyike okozta-e a tüzet, nem tudni, a rendkívüli haláleset okát még szakértők bevonásával vizsgálja a rendőrség.

A házat a hozzátartozók lezárták. „Vannak még olyan bútorok, berendezési tárgyak, amiket nem tett tönkre a tűz. Azokat behordtuk a hátsó szobába, és hogy senki se férjen hozzájuk, zárjuk az ajtókat”, mesélte Babics Sándor, gyakorlatiassággal palástolva gyászát.

ÉM-SZP

“Szeretnénk, ha ez a város megítélése szempontjából fontos, az igényes élőzenét kedvelő városlakók számára is csábító rendezvény mindannyiunk hangulatos fesztiválja lenne!” – írják az esemény szervezői.

A SZUPER-MEN a Miskolci Egyetem Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkormányzatának szervezésében valósul meg, és tudatosan őrzi egyetemi jellegét. A nagy „találkozás” időpontja a szorgalmi időszak végéhez kötődik, a belépőárak nyomottak, és bár fellépői köre nagyban hasonlít a legnagyobb nyári fesztiválokéra, programkínálatának fontos részét képezik az olyan speciális, a miskolci egyetemi hagyományokat bemutató események, mint pl. a diákrektor-választás.

Hogy ne zavarjon

Az idén rövidített nagyszínpadi programokkal jelentkezik az idei MEN, és az előző évekhez hasonlóan igyekeznek a zenei színpadok hangosítását is úgy megoldani, hogy az a legcsekélyebb mértékben zavarja a városlakók nyugalmát. A szervezők bíznak benne, hogy a MEN 4 napján kulturált szórakozást tudnak majd biztosítani nemcsak az egyetem hallgatóinak, de a városi érdeklődőknek is.

(BOON)

Letölthető | A MEN2012 programja >>>

Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – Csökkenti bruttó 10 forinttal a 95-ös benzin és 5 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. pénteken – értesült az MTI szerdán piaci forrásokból.

A mostani változással a benzin ára 441 forintra csökken, a gázolajé pedig 436 forint lesz.
A Mol a múlt héten 4 forinttal csökkentette a benzin árát, a gázolajé akkor nem változott. Egy évvel ezelőtt egy liter benzin 385 forintba került, egy liter gázolaj pedig 375 forintba.
Az idén január végén a gázolaj átlagára 436 forint, a benziné pedig 423 forint volt. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – A magyar érdekek és a magyar értékek szószólója lesz Áder János – ezt ígérte a szerdán megválasztott köztárasági elnök parlamenti beszédében, amelyben méltatta elődeit, szólt a teljesítmény megbecsülésének fontosságáról és jelezte: a rá ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesíteni fogja.

Magyarország népe sikerre született – jelentette ki a 262 szavazattal titkos voksoláson köztársasági elnöknek választott politikus, akit a Fidesz-KDNP jelölt az államfői tisztségre. Az új államfő szerint ahhoz, hogy valóban siker koronázhassa a törekvéseinket, “néhány dolgot el kell még rendeznünk magunk között, amelyeket eddig elmulasztottunk”. József Attilát idézve úgy fogalmazott, “a múltat be kell vallani”. “Végre nekünk is helyre kell tennünk tévedéseinket, tanulnunk kell kudarcainkból” – hangsúlyozta.
Ehhez szerinte fel kell tenni a kérdést: “hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával? Csakis rajtunk áll, milyen sorsot választunk önmagunknak. (…) Amit önmagunkról gondolunk, olyan lesz országunk. Mert egy országunk van.”
Áder János szerint lehetnek eltérőek az értékrendek, a meggyőződések, a hitek, “de a mi hazánk Magyarország”. Deák Ferenccel szólva úgy fogalmazott, “Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni”.
Köszönetet mondott támogatóinak és bírálóinak egyaránt. Mint mondta, ez így együtt fejezi ki mindazt, amit a demokrácia és a nemzet egysége jelent. A demokrácia igazsága ugyanis mindig vitákban születik meg, amelyek lehetnek élesek, kemények, de sohasem hiányozhat belőlük egymás tisztelete. Meggyőződése ezért – folytatta -, hogy a magyarok elsősorban azzal bizonyíthatják életrevalóságukat, ha mindig képesek lesznek, “ha lehet, szép szóval, ha kell, kemény érveléssel, de mindig a tisztelet hangjánál maradva megbeszélni közös dolgainkat”.
Elődei szavait is idézte beszédében a megválasztott államfő. Göncz Árpád megválasztása utáni parlamenti beszédéből azt elevenítette fel, amikor a volt államfő azt mondta, hogy nem fél a vitáktól, mert bízik az igazság erejében, és abban, hogy a magyar nép végül felismeri igazát és érdekeit. Ma már világosan látszik, “mennyire igaza volt” Göncz Árpádnak – tette hozzá.
Mádl Ferenc szavaiból a belső béke fontosságának és a nemzet egysége szolgálatának hangsúlyozását emelte ki Áder János, aki szerint a néhai államfő türelmére és becsületére ma is nagy szükség volna.
Sólyom Lászlótól azt idézte, hogy “az elnök úgy fejezi ki a nemzet egységét, hogy annak sokféleségét megőrzi és bátorítja; a sokféleségből nem szürke átlagot akar kikeverni, hanem egy ideált: Magyarország arcát, ahogy az emberek ünnepnapon szeretik magukat látni”.
Schmitt Pál pedig arra figyelmeztetett – emlékeztetett -, hogy a legutóbbi választáson “a nép szuverén hatalmát egyetlen pártszövetségre ruházta át, ami óriási lehetőség, és ugyanakkor óriási felelősség”.
Mindez azt is jelenti – mondta Áder János -, hogy bár a népakarat mindig rész szerint osztja ki a kormány- és az ellenzéki pártok súlyát, ám e súlytól függetlenül minden parlamenti pártot egyetemlegesen terhel az ország sorsáért, jó híréért, hiteléért viselt felelősség. Kijelentette: a rá ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesíteni, az alaptörvényben rá rótt felelősséget pedig viselni fogja.
A 2009-től európai parlamenti képviselőként dolgozó politikus szerint ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy új alapokra helyezzük jövőnket. Az új alaptörvényt méltatva úgy vélekedett: a dokumentum szilárd és legitim fundamentuma a közös értékeknek, az egyetemes emberi értékekre és nemzeti hagyományokra épül. “Új alaptörvényünk Európa legfiatalabb alkotmányaként azonban új korszakhatárt is jelez a magyar állam ezeresztendős alkotmányos fejlődésében” – jelezte, hozzátéve: az új alaptörvény minden tekintetben megfelelő irányt és kereteket jelöl ki ahhoz, hogy politikai nemzetként mindig helyes megoldásokat találjunk a XXI. század alapkérdéseire és kihívásaira.
Áder János azt ígérte, a magyar érdekek és a magyar értékek, a gazdasági, tudományos, kulturális érdekek és értékek szószólója lesz.
“A Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem hazámat” – mondta, majd azzal folytatta: elégedett lenne, ha öt év múlva azt mondhatná, hogy sikerült közös nevezőre jutni legalább néhány aprónak tűnő, mégis alapvetően fontos kérdésben, így például a teljesítmény megbecsülésében, amellyel véleménye szerint régóta adósai vagyunk önmagunknak. “Magyarországon rengeteg nagyszerű teljesítmény születik, ami azt bizonyítja, hogy mi, magyarok nemcsak dolgos, hanem elismerten tehetséges népe vagyunk a világnak” – fogalmazott az új köztársasági elnök, aki szerint a mindennapok teljesítményét kell megtenni “közös életünk legfontosabb céljává és értékmérőjévé”.
Áder János üzent mások mellett az édesanyáknak, az időseknek, a fiataloknak, “a piaci versenyben becsülettel helytálló magyar vállalkozóknak”, a fogyatékkal élőknek, a hívőknek és a nem hívőknek, a nemzeti kisebbségek tagjainak, 1956 hőseinek és a határon túli magyaroknak is. Hozzátette azt is, “szólítom a velünk szomszédos országok népeit, és velük együtt európai uniós és NATO-beli szövetségeseinket: barátsággal és tisztelettel vagyunk irántuk, ami azt is jelenti, hogy ugyanezt a tiszteletet és barátságot a magunk irányában is elvárjuk tőlük”. Végül szólította szülőföldje, a Rábaköz lakóit, akik – mint mondta – arra tanították őt, hogy “csak az elvégzett munka termi meg gyümölcsét”.
Beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: “A haza minden előtt”.
A képviselők vastapsa után a jelenlévők elénekelték a Szózatot és a Székely himnuszt.

• Megválasztották köztársasági elnökké Áder Jánost

Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – Áder Jánosnak államfővé választása után hatvan napja van arra, hogy megszüntesse az összeférhetetlenséget, és lemondjon európai parlamenti (EP) mandátumáról.

Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvény szerint európai parlamenti képviselő nem lehet köztársasági elnök.
Az EP-képviselő mandátumának megállapításától, vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a tudomására jutásától számított 60 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni – olvasható a jogszabályban. Áder János lemondásáról az EP elnökét kell, hogy tájékoztassa. Ezt követően az EP elnöke tájékoztatja az Országos Választási Bizottságot (OVB) a mandátum megszűnéséről. Közben a jelölő szervezetnek, tehát a Fidesz-KDNP-nek közölnie kell az OVB-vel, hogy az EP-pártlistáról kivel kívánja az “üres” mandátumot betöltetni. Az OVB mindezek ismeretében adja ki a mandátumlevelet az új EP-képviselőnek, és erről tájékoztatja az EP elnökét.
Az Országgyűlés szerdán választ köztársasági elnököt. A posztra az egyetlen jelölt Áder János fideszes európai parlamenti képviselő, a Fidesz-KDNP indulója.

Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – Megválasztotta Áder Jánost köztársasági elnökké az Országgyűlés szerdán. A tisztségre egyedül jelölt fideszes politikus 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson.   A szavazólapot 307 képviselő vette fel. A 302 érvényes voks közül Áder János 262-őt kapott, negyvenen nemmel szavaztak. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik vett részt a szavazásban, a párt korábban azt közölte, hogy képviselői nemmel voksolnak.

A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Áder János letette államfői esküjét. Áder János május 10-én lép hivatalába, ő lesz az ötödik köztársasági elnök a rendszerváltás után.

Most szavaznak az államfőről – Áder családjával érkezett a Parlamentbe

Államfőválasztás – Ádernak hatvan napja van az EP-mandátumról való lemondásra

Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – A Terrorelhárítási Központ (TEK) kijelölt egysége megérkezett a közel-keleti térségbe és a szír hatóságokkal együttműködve dolgozik az elrabolt magyarok felkutatása érdekében – közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerdán az MTI-vel.

A szóvivő közlése szerint a Külügyminisztérium a budapesti szír ügyvivővel folytatott újabb egyeztetés nyomán szerdán arról tájékoztatta a Miniszterelnökséget, hogy a szír hatóságok hozzájárultak a magyar Terrorelhárítási Központ szakembereinek beutazásához, és szorosan együtt fognak működni velük az elrabolt magyarok felkutatása érdekében.
A TEK pedig azt jelentette, hogy kijelölt egysége már kedden este megérkezett a közel-keleti térségbe – közölte Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy a kiutazók munkáját az oda beérkező összes információ alapján, hangsúlyozottan a békés megoldásra törekedve, a TEK kríziskezelő központja koordinálja.
Szíriában szombatra virradó éjszaka két magyar állampolgárságú férfit hurcoltak el ismeretlen fegyveresek. Vasárnap Szijjártó Péter azt közölte, hogy a TEK-nek “konkrét értesülése is van arról, hogy a túszok életben vannak”, és a rendelkezésekre álló információk alapján azt lehetett feltételezni, hogy a magyarok életét abban a pillanatban nem fenyegette közvetlen veszély. A Külügyminisztériumban az ügy miatt hétfőn válságstáb ült össze, amelyben a külügyi tárca, a Terrorelhárítási Központ és más illetékes szervek képviseltetik magukat.

A diákság délután 3 órakor a már hagyományos lépcsőfutással vezeti fel az idei MEN-t az E/3-as koliban, majd az E-7 parkolójában aszfalt rajzversenyt rendeznek. A nap fénypontjára délután 6 órakor kerül sor, amikor is a diákrektor jelöltek és csapataik mutatkoznak be.

Aki pedig nem kapott még hőgutát, nyugodtan nézzen be este a Party Sátorba: az Ámokfutók, az UFO, Baby Gabi, a Kozmix, és a Happy Gang segítségével ugyanis visszarepülhetünk a ’90-es évekbe. Utána Kelemen bújuk kabátba, de nem tévedünk, ha kijelentjük, hogy a Piros Rockyba is érdemes lesz átnézni.

(BOON)

Letölthető | A MEN2012 programja >>>

MVK különjárat a MEN-re

Vadai Ágnes megerősítette, hogy a DK-hoz tartozó képviselők nem vesznek részt a köztársasági elnök megválasztásában, a szavazólapokat sem veszik fel.
Azt mondta, Áder Jánostól, mint államfőjelölttől és európai parlamenti képviselőtől elvárták volna, hogy elsőként tiltakozzon az uniós lobogó eltávolítása ellen.
A Jobbik lépése “egyenes következménye Orbán és a Fidesz által régóta gerjesztett, módszeres unióellenességnek” – fogalmazott Vadai Ágnes, aki szerint a Fidesz azért nem határolódott el a Jobbik akciójától, mert a Fidesz és a Jobbik számos önkormányzatban együttműködik, Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője pedig Orbán Viktor polgári körének volt a tagja.
A képviselő megjegyezte azt is, hogy a kedden történtekre reagálva a nagyobbik kormánypárt csak “egy gyenge nyilatkozatot tett közzé”, szerda délelőtt tíz óráig ugyanakkor nem gondoskodtak a zászló visszahelyezéséről.
Hangsúlyozta: miután a magyar választók többsége ma is az EU pártján áll, “attól az embertől, aki mától az antidemokratikus alaptörvény értelmében is” a nemzet egységének kifejezésére lenne hivatott, kötelező lett volna a tiltakozás.
Szerinte egyébként Áder János “alkalmatlanságát korábban is többször bizonyította”, mert 2005-ben, Sólyom László államfővé választásakor “ő irányította (…) az úgynevezett vakond-kommandót” és ő a szellemi atyja a Velencei Bizottság által is élesen kritizált bírósági törvénynek.
Vadai Ágnes úgy értékelte: Áder Jánostól nem várható el, hogy őrködjék az államszervezet demokratikus működése felett, “Áder nem Magyarország, hanem csupán a Fidesz köztársasági, nem, egészen pontosan a Fidesz elnöke”.

Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított áprilisi értéke 46,9 pont volt, ami 10,8 százalékponttal esett a márciusi 57,7 pontról – közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) szerdán.

A mostani érték 2009 augusztusa óta a legalacsonyabb, és alatta marad a változatlanságot jelző 50,0 pontnak.
A felmérésben vizsgált részindexek egy kivétellel csökkentek márciushoz képest, a foglalkoztatottság három hónapon – októberben, novemberben és decemberben – át tartó csökkenése abbamaradt, és négy hónapja ismét növekedésre utal.
A termelési mennyiség indexe csökkent a márciusi értékéhez képest, és két hónap bővülés után a termelt mennyiség visszaesését jelzi. A mostani érték alacsonynak számít, az elmúlt 15 évben csak egyszer volt kisebb az index értéke áprilisban.
Az új rendelések indexe erősen lecsökkent, és a második legalacsonyabb áprilisi érték 1995 óta.
Az új rendelések állománya harmadszor csökkent az idei évben, és ötödszörre az elmúlt hét hónapban.
Az áprilisi szállítási átfutási idő ideje hosszabb lett márciushoz képest, és az ütem enyhén gyorsult. A korábbi áprilisi értékeket nézve az idei a második legalacsonyabb érték 1995 óta. Az index értéke immár huszonkilencedik hónapja van 50,0 pont alatt, ami példa nélküli – írja a MLBKT.
A vásárolt készletek is csökkentek a február és március között tapasztalt növekedést követően, negyedszer az elmúlt fél évben. Az idei áprilisi érték az elmúlt tizennégy év értékei alapján átlag alatti, és a második legalacsonyabb.
A foglalkoztatottság a feldolgozóiparban 2011 októberben csökkent, ami novemberben és decemberben is folytatódott. Januárban azonban a foglalkoztatottsági index értéke emelkedett, és 50,0 pont fölé került, ami azóta is megmaradt, bár az ütem némileg mérséklődött.
A beszerzési mennyiség indexe szintén visszaesett márciusi értékéhez képest, és egyúttal a mennyiség enyhe csökkenését jelzi.
A beszerzési árak esetében a növekedés üteme erősödött, és ezzel együtt a beszerzési árak már harmincötödik hónapja növekednek. A mostani ütem 1995 óta vizsgálva csak a kilencedik leggyorsabb áprilisi ütem.
A késztermékkészletek szintje áprilisban alacsonyabb lett. A korábbi áprilisi értékeket nézve az idei a negyedik legalacsonyabb 1995 óta.
Az importindex értéke csökkent márciushoz képest, de harmadszor jelzi az import mennyiségének növekedését.
Az exportindex értéke erősen csökkent az előző hónaphoz képest, és huszonnyolc hónap után először került 50,0 pont alá.

Az ellenzéki politikus az államfőválasztás napján az Országház előtt tartott sajtótájékoztatóján közölte: a válogatáslemezen hallható, amint Kövér László házelnök a parlamentben Schmitt Pál lemondásakor azt mondja, méltatlan, hogy a parlamentben tőle balra helyet foglaló képviselők – az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai – az Országgyűlésben ülhetnek, illetve hogy később a Hír Tv-ben úgy fogalmazott: az MSZP jól teszi, ha nem vesz részt Áder János államfővé választásában, “mert legalább nem rontja el a látványa az ünnepet”.
Török Zsolt szerint ezekkel a mondatokkal az államfői jogokat az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig gyakorló Kövér László semmibe vett egymillió, a szocialistákra szavazó embert.
Tájékoztatása szerint a lemezen felolvassák Kövér Lászlónak a 2002-es választási kampányban elmondott, úgynevezett köteles beszédét is. Az MSZP szóvivője ugyanakkor arról is említést tett, hogy a cd-n nem hallható, amint Kövér László fellép a parlamentben megjelent gárdisták ellen, ez ugyanis – tette hozzá Török Zsolt – nem történt meg, így emiatt tavaly februárban neki kellett rendőrt hívni.

Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – Áder János méltó arra, hogy rendszerváltó politikusként a 22 éve szabad Magyarország köztársasági elnöke legyen – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöki jogköreit gyakorló alelnöke szerdán a parlamentben, amikor az államfőválasztás előtt ismertette Áder János életrajzát.

“Áder János mindig hű volt hazájához. Méltó a Szent István által megteremtett, több mint 1000 esztendős európai államiságunk XXI. századi eszményeinek képviseletére. Méltó Magyarország, a nemzet valamennyi polgárának képviseletére, méltó arra, hogy rendszerváltó politikusként a 22 éve szabad Magyarország köztársasági elnöke legyen” – jelentette ki Lezsák Sándor.
Úgy fogalmazott: “Áder János pályafutása egy magyar ember története. Egy magyar emberé, aki egy vidéki kisvárosból, Csornáról – ahogyan arrafelé mondják, a Rábaköz fővárosából – indulva járja meg Győrt, Budapestet és Brüsszelt, s aki ma itt áll önök előtt, hogy Magyarország köztársasági elnökévé válasszuk. Tamási Áron-i fordulattal szólva, Áder János bejárta a rengeteget”.
Hozzátette: Áder János volt parlamenti képviselő, házelnök, európai uniós politikus, de bármilyen kihívás elé is állította az élet, mindig megmaradt annak az egyenes embernek, akit szerény anyagi körülmények között élő szülei példás erkölcsi értékekkel vérteztek fel.
“Olyan ember áll önök előtt, aki megtapasztalta a kemény kétkezi munka szigorú világát, aki ismeri, mit jelentenek a saját erőből való boldogulás küzdelmei, aki jól ismeri a jogtudomány összetettségét, és aki a politikai élet útvesztőiben is mindig az egyenes utat követte” – mondta Lezsák Sándor.
Az államfőjelölt életrajzát ismertetve felidézte, hogy Áder János 1959-ben születetett, Csornán és Győrben tanult, majd 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát cum laude minősítéssel, s szerzett e diplomával doktorátust. Hozzátette: Áder János nem a politikában kezdte pályafutását, először a főváros VI. kerületének lakásügyi osztályán, majd a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott.
Lezsák Sándor hangsúlyozta: Áder Jánost később, 1989-ben, az Ellenzéki Kerekasztal idején, majd 1990-től a magyar Országgyűlésben is egy sokat vállaló, de vállalásait mindig teljesítő emberként ismerték meg. “Olyan tagja, majd vezetője volt a Fidesz képviselőcsoportjának, aki mindig nyitott volt az érvekre, és sohasem ijedt meg a vitáktól. A legnehezebb helyzetekben is kész volt a végsőkig kitartani értékei és hitvallása mellett. Igazában, érveiben mindig volt olyan, amit érdemesnek tartottunk megfontolni” – fogalmazott Lezsák Sándor, aki az 1990-es országgyűlési ciklusban az MDF politikusa volt.
Áder Jánost a rendszerváltó politikusok egyikének nevezte, aki részt vett a történelmi jelentőségű 1987-es lakiteleki találkozón, majd az 1989-es Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon is, ahol fontos szerepe volt a demokratikus választási rendszer kidolgozásában.
Felidézte, hogy Áder Jánost az első szabad országgyűlési választáson, 1990-ben a Fidesz jelöltjeként választották országgyűlési képviselővé, és szülővárosában, Csornán háromszor lett egymás után egyéni országgyűlési képviselő. Hozzátette: Áder János részt vett az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi bizottságainak munkájában, 1998-tól 2002-ig házelnökként dolgozott, majd 2009-ben az Európai Parlament tagjává választották.
Mint mondta házelnökként Áder János nemzetközi szintéren is erősítette Magyarország megbecsülését, uniós képviselőként és az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának alelnökeként pedig éppoly kitartó alapossággal, lelkiismeretesen dolgozott, mint minden korábbi megbízatásán.
“Akik közelről ismerik, pontosan tudják róla, Áder János olyan ember, aki sosem a tisztségre jelentkezik, de mindig megfontoltan, alázattal, higgadtan és nagy körültekintéssel tesz eleget az általa vállalt feladatnak” – hangsúlyozta Lezsák Sándor, aki kiemelte azt is, hogy Áder János mellett mindig ott állt felesége, Herczegh Anita, akivel 27 éve megkötött házasságuk során négy gyermekük született.
Lezsák Sándor a parlamenti ülés elején köszöntötte Áder János államfőjelöltet és családtagjait, Kövér Lászlót, a köztársasági elnöki jogköröket gyakorló házelnököt, Orbán Viktor miniszterelnököt, Sólyom László volt köztársasági elnököt, Mádl Dalmát, a volt államfő özvegyét, Paczolay Pétert, a Alkotmánybíróság elnökét, Darák Pétert, a Kúria elnökét, valamint a hivatalban lévő és korábbi közjogi tisztségviselőket, az egyházak képviselőit, a kisebbségi önkormányzatok vezetőit, az Európai Parlament magyar képviselőit, a diplomáciai testületek és a magyar nemzeti közösségek képviselőit.

Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – Az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdán elrendelte a családon belüli erőszak büntethetősége ügyében indított népi kezdeményezés aláírásainak ellenőrzését.

A testület egyhangúlag meghozott határozata értelmében az Országos Választási Irodának (OVI) – a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala közreműködésével – június 11-éig kell jelentést tennie az ellenőrzésről.
Az Élet-Érték Alapítvány az ügyben tett népi kezdeményezést, hogy önálló büntetőjogi tényállás legyen Magyarországon a családon belüli erőszak.
Az alapítvány kedd délután adta le az OVI munkatársainak az előző két hónapban összegyűjtött aláírásokat. Halász Pálma, a civil szervezet elnöke azt közölte, mintegy 103 ezer aláírást gyűjtöttek össze.
A civil kezdeményezés így szólt: “Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon”. Az aláírások hitelességének az ellenőrzését egy öt százalékos minta alapján végzik el; ennek alapján állapítják meg, hogy az íveken szerepel-e legalább 50 ezer érvényes aláírás. Az OVB a népi kezdeményezés eredményességéről, “sikeréről” az Országgyűlés elnökét levélben tájékoztatja, a parlamentnek pedig három hónapon belül napirendre kell tűznie a kérdést. Az Országgyűlést csak a téma napirendre vételére kötelezi a népi kezdeményezés, de arra nem, hogy a kezdeményezők akaratának megfelelően módosítsa a jogszabályt. Az ülésen az OVI arról is tájékoztatta az OVB tagjait, hogy az LMP által kezdeményezett négy népszavazás aláírásainak az ellenőrzése még tart, és annak eredményéről várhatóan a jövő hétre készül el a jelentés. Az OVB-nek május 17-éig kell döntenie a kezdeményezések eredményességéről, majd ezt követően erről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – Megkezdődött az államfőválasztás szerdán a parlamentben, tíz óra után néhány perccel. A posztra az egyetlen jelölt Áder János fideszes európai parlamenti képviselő, akit a Fidesz-KDNP javasolt köztársasági elnöknek.

A képviselőknek 40 percük van, hogy a titkos szavazáson – az Országház Duna-parti folyosóján – leadják voksukat. A 11 óra 20 percig tartó szünet után a levezető elnök kihirdeti az eredményt. Ha a jelölt megkapta a parlamenti képviselők kétharmadának – 258 képviselőnek – az igen szavazatát, esküt tesz, majd beszédet mond a Házban.
Ha az első forduló eredménytelen volt, második kört tartanak, amelyben ugyancsak 40 percen keresztül szavazhatnak titkosan a képviselők. Az alaptörvény értelmében a második forduló alapján az a megválasztott köztársasági elnök, aki – tekintet nélkül a szavazásban résztvevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha második kört kell tartani, és az eredményes volt, akkor azt követően tesz esküt, és mond beszédet a megválasztott köztársasági elnök.
Az ellenzékből a szocialisták és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független politikusok nincsenek az ülésteremben, az LMP és a Jobbik képviselői viszont jelen vannak.
Az MSZP már korábban jelezte, nem vesz részt az új államfő megválasztásában, képviselői a szavazólapot sem veszik fel. A szocialisták ezt azzal indokolták, hogy Áder János személyében pártpolitikus a kormányoldal államfőjelöltje.
Az LMP alapvetően nem bojkottálja a parlament munkáját, részt vesz az ülésen, a szavazólapokat viszont nem veszi fel, és nem ad le voksokat – mondta az MTI-nek Jávor Benedek. A frakcióvezető szavai szerint erről azért döntöttek, mert a jelölési folyamatot abszurdnak tartják, ugyanis az LMP véleménye szerint az a megcsúfolása volt annak, ahogy egy köztársasági elnököt jelölni kellene. Hozzátette, azt viszont nem vonják kétségbe, hogy Áder János “ennek a burleszknek a végén” Magyarország jogszerűen megválasztott köztársasági elnöke lesz.
A Jobbik politikusai felveszik a szavazólapot, de nemmel voksolnak.

Szombaton és vasárnap a napsütés mellett főleg északon növekedhet meg a gomolyfelhőzet, és itt zápor, zivatar is kialakulhat. 22-26 fok körül alakulhat a csúcshőmérséklet.

Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – A belföldi- és az exportárak változásának eredőjeként az ipari termelői árak 2012 márciusában 0,2 százalékkal magasabbak voltak az előző havinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. A belföldi termelői árak 0,1 százalékkal csökkentek a forintban mért export árak 0,3 százalékkal emelkedtek márciusban.

Egy év alatt az ipari termelői árak márciusban 6,4 százalékkal nőttek a belföldi árak 7,4, az exportárak 5,8 százalékos emelkedése következtében. 2012 első negyedévében 6,8 százalékkal voltak magasabbak a termelői árak, mint az előző év azonos időszakában, mert a belföldi árak 7,6, az exportárak 6,3 százalékkal emelkedtek.
A forint egy hónap alatt az euróhoz mérten 0,5, az amerikai dollárhoz képest 0,6 százalékkal; a 2011 márciusában jegyzett árfolyamokhoz viszonyítva az euróhoz mérten 7,9, a dollárhoz mérten 14,4 százalékkal gyengült.
Márciusban a vegyi anyag, termék gyártása (4,4 százalék), a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (4,1 százalék) , valamint a gyógyszergyártás (2,3 százalék) területén jelentősebb mértékben emelkedtek az árak az előző hónaphoz képest, árcsökkenést az energiaszektorban (2,6 százalék) és a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában (1,7 százalék) mért a KSH.
A feldolgozóipari ágazatok márciusi belföldi értékesítési árai februárhoz viszonyítva összességében 1,1 százalékkal emelkedtek. Árnövekedés volt a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (4,1 százalék), a vegyi anyag, termék gyártásában(2,6 százalék), és a járműgyártásban (0,7 százalék).
Estek az árak a gép, gépi berendezés gyártása (1,7százalék), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (1,0 százalék), és a textil- és bőripar területén (0,1 százalék), viszont nem változtak az élelmiszeriparban és a gyógyszergyártásban.
Az ipar belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágban a termelői árak márciusban az előző havihoz képest 1,8 százalékkal csökkentek.
A 2011. márciusával összehasonlítva a feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítését 8,3 százalékos áremelkedés jellemezte; ezen belül a legnagyobb mértékűt ismét a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (31,1 százalék), a vegyi anyag, termék gyártásában (12,0 százalék), valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (8,6 százalék) mértek.
Alacsonyabbak lettek az árak 2011 márciusához viszonyítva az egyéb feldolgozóipar és javításban (4,7százalék), a textil- és bőriparban (3,0 százalék), illetve a gyógyszergyártásban (1,4 százalék).
A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai 6,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiakhoz képest.
A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül 2012. márciusban az előző hónaphoz viszonyítva az energiatermelő ágazatokban 0,5 százalékkal mérséklődtek, a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 0,9 százalékkal emelkedtek az árak. A beruházási javakat gyártó ágazatok árai 0,4 százalékkal csökkentek, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok árai nem változtak. Múlt év márciusához képest az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 9,2, a beruházási javakat előállító ágazatokban 1,4, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 4,3 százalékkal emelkedtek az árak.
Az Európai Unió 27 tagországa ipari termelőiár-indexének 2012. márciusi alakulásáról szóló Eurostat-sajtóközlemény 2012. május 3-án jelenik meg

Martossy György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség szóvivője szerdán arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a polgármester az önkormányzat tulajdonában lévő személyautót hivatalos és magánútjaira is használhatta, az önkormányzat havonta 2000-2000 kilométer hivatali célú, illetve magáncélú használatot engedélyezett a városvezetőnek, úgy, hogy a magáncélú használat költségeit a polgármester köteles megtéríteni az önkormányzatnak.

A vádirat szerint 2007-2009-ben a polgármester folyamatosan megtévesztette az önkormányzatot a gépkocsi használatával kapcsolatban, a menetlevelekben és az útnyilvántartásokban valótlan adatokat tüntetett fel, magáncélú használatot hivatalos használatként tartott nyilván. A megjelölt úti célok és a tankolások sem egyeztek meg. Mindezzel Szikszó önkormányzatának 963.610 forint kárt okozott.

A polgármester tagadja a cselekmények elkövetését, a vádirat tanúvallomásokon, okiratokon, hivatalos megkereséseken alapul.

Bűnösség megállapítása esetén a bíróság öt évig terjedő börtönbüntetést is kiróhat; az ügyészség a polgármesterrel szemben felfüggesztett börtön kiszabására tett indítványt.

Ha bűnösségét kimondja a bíróság, a polgármester elveszti tisztségét – tette hozzá a szóvivő.

- MTI - 

A legutóbbi, pénteki záró értékéhez képest 0,96 százalékkal erősödött.

- MTI - 

A külső és a belső tényezők is adottak az erős nyitáshoz Német Sándor, a Buda-Cash Brókerház Zrt. kereskedelmi igazgató-helyettese szerint. Világszerte kedvező az általános részvénypiaci hangulat. Magyarország kockázati megítélése javult a múlt héten az IMF-tárgyalások hírére, ennek a szakértő szerint tart a hatása, és a forint is erősödni tudott.
Szintén erős nyitásra számít Csáky Attila, az UniCredit Bank Hungary Zrt. kereskedési igazgatója. Elmondta: jelentősen erősödött a forint, ami főleg az OTP árfolyamát fogja támogatni.

Balásy Zsolt, az MKB Bank elemzője szerint a jó nemzetközi hangulat és a forint erősödése miatt felfelé nyitás várható, bár – ahogy írja – korrekció előfordulhat.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 50,39 pontos, 0,28 százalékos emelkedéssel, 18.235,03 ponton zárt pénteken.

A részvénypiac forgalma 9,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a gyengülő OTP kivételével emelkedéssel zárták a napot.

A Mol 40 forinttal, 0,22 százalékkal 17.900 forintra erősödött, 851,5 millió forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 31 forinttal, 0,81 százalékkal 3.810 forintra csökkent, forgalmuk 6,7 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 6 forinttal, 1,11 százalékkal 546 forintra nőtt, forgalma 1,4 milliárd forint volt. A Richter papírok árfolyama 635 forinttal, 1,72 százalékkal 37.485 forintra emelkedett, a részvények forgalma 292,8 millió forintot ért el.

- MTI - 

Az oktatási államtitkár azt mondta: a kormány felismerte a pedagógus-életpályamodell bevezetésének szükségességét.
“Úgy látom és úgy remélem, hogy a körülmények adottak lesznek” – mondta Hoffmann Rózsa az eredeti dátumra, a 2013. szeptemberi bevezetésre utalva.

Ez akár pedagógusnapi üzenetként is megfogalmazható – folytatta, és azt kérte, bízzanak benne, ez a kormány képes lesz arra, hogy sok évtizedes adósságot törlesszen, és a pedagógusokat olyan pozícióba emelje a magyar társadalomban, amely a munkájuk alapján megilleti őket.

Hozzátette: a kormányzás megkezdése óta kiemelt területe az oktatáspolitikának a pedagóguspolitika. Hoffmann Rózsa szerint csak úgy lehet az oktatásügyet megújítani, ha motivált és jól képzett pedagógusok dolgoznak benne. Ezért tűzték zászlójukra a modellt, amelyet a kormány és az Országgyűlés is elfogadott, és mindmáig érvényes.

Fájlalta, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 mondatait – mint megjegyezte – rosszul interpretálják, ez ugyanis úgy kezdődik, hogy az életpályamodell 2013 szeptemberében lép életbe. Ezt követi az a mondat, hogy ha a makrogazdasági körülmények indokolják, esetleg vizsgálni kell a 2014. január 1-jei, csúsztatott bevezetést – közölte Hoffmann Rózsa.

Az oktatási államtitkár a Nemzeti alaptantervre (Nat) vonatkozó felvetésre megerősítette, hogy bekerülnek Wass Albert művei, illetve Kertész Imre Sorstalanság című regénye. Arra törekedtek, hogy azok a művek, amelyek vitán felül állnak, kerüljenek be az első, ötödik és kilencedik évfolyamon 2013-tól felmenő rendszerben életbe lépő Natba – jelezte az államtitkár.

További kérdésre a felsőoktatásról szólva azt mondta: a megszorítás tény, de ebből nem következik, hogy egyetemeket, főiskolákat be akarnak zárni.

Átalakításra szükség van, de bezárásokat nem terveznek – erősítette meg az oktatási államtitkár. Mint mondta, át kell gondolni az intézmények képzési szerkezetét, gazdaságos működtetését, és “meg kell tenni azokat az intézkedéseket, amelyek javítanak a helyzeten”. Hozzátette: az intézményekkel napi tárgyalásban vannak, és belátták, hogy nem folytatható így tovább.

- MTI - 

A programba csaknem 20 családot vont be az ötletgazda Szociális Építőtábor Egyesület – nyilatkozta a napilapnak Kovács Vera, az egyesület elnöke. Az egyesület tagjai a lakók segítségével az ingatlanok külső hőszigetelését, a falak újravakolását, színezését és a nyílászárók passzítását végzik el. Kilenc lakást korszerűsítenek, és sor kerül további 27 lakás födémszigetelésére is.

A munkálatok a napokban kezdődtek el, és előreláthatóan május közepéig tartanak. A korszerűsítés becsült költsége 8,2 millió forint, melynek közel a felét az önkormányzat finanszírozza. Az építőanyagot és a fennmaradó összeget adományokból, vállalkozók, építőipari cégek felajánlásaiból teremtik elő.

A bérlakásban élők közül sokan munkanélküliek, akik másként nehezen tudnának kikeveredni az adósságspirálból – olvasható a napilapban.

- MTI - 

Milyen adók terhelik a telefonálást a világban? 

Forgalmi adó 
Indirekt adó, amelyet termékek és szolgáltatások után kell megfizetni, egyes országokban a telekommunikációs szolgáltatások az általános adókulcsnál magasabb kulccsal adóznak, így például Pakisztánban ezen szolgáltatások után 3,5 százalékponttal magasabb adót kell fizetni. 

Importált termékekre kivetett adó 
Elsősorban a fejlődő országokban alkalmazott adó, amelyet a fogyasztók az importált mobilkészülékek vagy akár importált SIM kártyák után fizetnek. Az adó mértéke vagy a termék árának százalékában van meghatározva, vagy fix összeget kell fizetni. 

Luxusadó 
Egyes országokban még mindig luxuscikként tekintenek a mobiltelefonokra, ezért magas adóval sújtják megvásárlásukat. Gabonban például a mobiltelefonok, mint importtermékek után 30 százalékos adót és ezen felül egy 5 dolláros díjat kell fizetni. 

Speciális telekommunikációs adó 
A világ több országában vetnek ki speciális adókat a mobiltelefonálásra, több afrikai országban például a hang- és az SMS-forgalom után a forgalmi adón felül egyéb adót is fizetni kell, de például Törökországban a SIM kártya aktiválását is adó terheli. 

Szektorális adó 
Egyes országokban, így például Magyarországon, Horvátországban vagy Ghánában is a szolgáltatókra vetettek ki különadókat. Magyarországon az idén kifutó különadót a telekommunikációs szolgáltatók árbevételére vetették ki, Horvátországban a mobilszolgáltatások utáni bevételeket adóztatják meg, míg Ghánában a mobil szolgáltatásokra egy speciális, egészségbiztosítási adót vetettek ki. 

További cikk

Forrás: portfolio.hu

Mihályné Bornemisza Eleonóra alezredes elmondta: a súlyos sérültet mentőhelikopter szállította el, ezért rövid ideig teljes útzár volt a Kecskemétről Budapest felé vezető oldalon.

Egy román rendszámú kamion haladt Budapest irányába a külső forgalmi sávban, amikor egy szintén román rendszámú személygépkocsi hátulról beleszaladt, majd mindkét gépjármű az út melletti árokba sodródott – mondta a szóvivő.

A személygépkocsiban utazó öt ember sérült meg.

- MTI - 

Mint írták, az idén a magyarság világszerte megemlékezik az utolsó esztergomi hercegprímásról. Szlovákiában az emlékév Révkomáromban kezdődött, és Rómában, Bécsben és Münchenben is ünnepi szentmisét tartottak a tiszteletére.

A Legfőbb Ügyészség néhány héttel ezelőtt meghozott határozatával véglegesen lezárult Mindszenty József rehabilitálási eljárása, amelyet Erdő Péter bíboros kezdeményezett. A Legfőbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el, a mostani határozat pedig a korábbi perújítási nyomozás hivatalos lezárását jelenti.
Erdő Péter bíboros ennek kapcsán közleményt adott ki, amelyben kifejtette: “ez az esemény egy szenvedésekkel teli, hosszú történet összefoglalása”, amely reménye szerint “hozzájárul múltunk igazságának megismeréséhez, népünk lelki gyógyulásához és felemelkedéséhez”.

Az MKPK “Mindszenty József és kortársai: vértanú és hitvalló püspökeink” címmel a budapesti Központi Papnevelő Intézetben rendezett tudományos napján Erdő Péter megnyitó beszédében hangsúlyozta: Mindszenty József már 1944-es püspöki kinevezésétől az a személyiség volt, aki “vonatkoztatási pont” lehetett a hívek számára, és ő volt az, akire a támadások elsősorban irányultak.

Szombathelyen állandó kiállítással tisztelegnek Mindszenty József emléke előtt, az ottani székesegyházban Alberto Bottari de Castello pápai nuncius, valamint a magyar katolikus püspöki kar tagjainak jelenlétében Erdő Péter mutatott be hálaadó szentmisét. Az istentiszteleten Mindszenty József mielőbbi boldoggá avatásáért is imádkoztak.

Mindszenty Józsefről az MKPK állandó bizottsága közleményben is megemlékezett. Ebben olvasható: “személye jelképpé magasodott, a magyar katolikus közösség és az egész megkínzott és elnyomott magyar nép jelképévé”. A dokumentum emlékeztetett arra, hogy Mindszenty József felemelte szavát a rasszizmus és a zsidóüldözés ellen, és követelte, hogy a nácik és a nyilasok adják fel harc nélkül a Dunántúlt, és ne folytassák az értelmetlen pusztítást. A háború után a svábok kitelepítése ellen és a Csehszlovákiából elűzött magyarok érdekében szólt, valamint ellenállt a sztálinista diktatúra vallást pusztító nyomásának.

Mindszenty József 1892-ben Csehimindszenten született Pehm József néven. 1915-ben szentelték pappá, káplán és hitoktató volt Felsőpatyon, majd 1917-től a zalaegerszegi állami fiúgimnázium hittanáraként tevékenykedett. 1919. február 9. és május 15. között letartóztatásban volt Szombathelyen, a direktórium kiutasította Zala vármegyéből, szülőfalujába internálták.

1919-től Zalaegerszeg adminisztrátora, 1921-től plébánosa volt, 1927-től a szombathelyi egyházmegye zalai részének püspöki biztosaként 19 új templomot, 7 plébániaépületet, 9 misézőhelyet, 12 iskolát építtetett. 1937-ben pápai prelátus lett. XII. Pius pápa 1944-ben veszprémi püspökké nevezte ki.

1944 november 27-én letartóztatták, és előbb Veszprémben, majd Sopronkőhidán, végül Sopronban raboskodott, onnan térhetett vissza Veszprémbe. XII. Pius pápa 1945. augusztus 16-án kinevezte esztergomi érsekké, 1946. február 21-én pedig a pápa bíborossá kreálta a római Szent Péter-bazilikában.

Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án törvény- és jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949. február 8-án első fokon, július 6-9-én másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy felháborodást váltott ki. XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyűlése megbélyegezte a kormány eljárását, és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését.

Hat év budapesti börtön után megromlott egészsége miatt 1955. augusztus 17-től Püspökszentlászlón, november 2-tól Felsőpetényben tartották fogva. Az 1956-os forradalom kitörése után október 30-án szabadították ki fogságából. Nagy Imre miniszterelnök kérésére november 3-án este 15 perces beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban, kiállt a nemzeti szabadságharc céljai mellett, és a polgári demokrácia jövőképét vázolta fel. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kért és kapott menedéket.

A Kádár-kormányzat Mindszentyt nem engedte visszatérni érseki székébe. Több alkalommal döntött Mindszenty a nagykövetség elhagyásáról, de ezt külső tényezők megakadályozták. Végül, teljesítve VI. Pál pápa kérését, 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget, és Rómába, majd Bécsbe ment.

Haláláig Bécsben, a Pázmáneum épületében lakott. Lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a világban szétszóródott magyarokat hitükben és magyarságukban erősítse, ezért intenzív lelkipásztori munkába kezdett, nyugat-európai városokban és búcsújáróhelyen felkereste a magyarokat, s hosszabb lelkipásztori útra indult Kanadába, az Egyesült Államokba, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába és Új-Zélandba. 1974-től, a pápa utasításának megfelelően, nem használta érseki címét.

Mindszenty József 1975-ben halt meg, Mariazellben temették el, 1991-ig magyarok sokasága rótta le tiszteletét sírjánál. 1990. május 18-án a magyar Legfelsőbb Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty József ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták, és újratemették az esztergomi bazilika kriptájába. A mártír sorsú bíboros boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban.

- MTI - 

Az Országgyűlés ülése délelőtt 10 órakor kezdődik, és azon a frakciók megállapodása alapján az államfőválasztás lesz az egyetlen napirendi pont. A köztársasági elnök személyéről döntő titkos szavazás első fordulója előtt az ülést vezető elnök ismerteti a voksolás menetét, továbbá bejelentést tesz az Áder Jánost támogató képviselők ajánlásának érvényességéről.

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség részéről 262 képviselő javasolta elnökké választani Áder Jánost, aki mellett nem volt más jelölt, hiszen az ellenzéki frakciók ehhez nem tudták összegyűjteni az országgyűlési képviselők legalább ötödének írásbeli ajánlását.

Az MSZP korábban azt közölte, nem vesz részt az új államfő megválasztásában, mivel nem tudja elfogadni, hogy Áder János európai parlamenti képviselő személyében pártpolitikus lesz a köztársasági elnök. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető azt mondta, az MSZP-frakció tagjai a szavazólapokat sem veszik fel. A Jobbik elnöksége úgy döntött, hogy képviselői részt vesznek az államfőválasztáson, ám nemmel szavaznak Áder Jánosra. A párt Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselőt szerette volna köztársasági elnökként látni. Az LMP két hete jelentette be, hogy nem vesz részt az államfő megválasztásában, mert az eljárást mondvacsináltnak tartja.

A képviselőknek egy óra áll majd rendelkezésükre, hogy a parlament folyosóin felállított urnákban elhelyezzék szavazatukat. Az év elején hatályba lépett alaptörvény értelmében Áder Jánosnak az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását kell megszereznie államfővé választásához. Ellenkező esetben második fordulóra kerül sor, amelyen – ellenjelölt hiányában – biztosra vehető a győzelme, hiszen azon – a szavazatok számától függetlenül – a legtöbb érvényes szavazatot gyűjtő jelölt válik államfővé.

A választás első fordulójának eredményessége esetén Áder János 11 óra után néhány perccel teheti le köztársasági elnöki esküjét. A Ház előzetes napirendje szerint az új államfő ezután mondja el első elnöki beszédét, majd ezzel véget is ér az Országgyűlés ülése.

Az új államfő május 10-én foglalhatja el hivatalát, az államfői jogköröket addig a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök, Kövér László gyakorolja teljes jogkörrel.

A parlament a szerdai szavazással az alaptörvény azon követelményét teljesíti, amely kimondja: ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, akkor a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani az új államfőt. E határidő éppen május 2-án jár le, hiszen Schmitt Pál április 2-án jelentette be lemondását a parlamentben miután a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét.

Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tisztségre.
Áder Jánost Schmitt Pál lemondása után Orbán Viktor jelölte köztársasági elnöknek április 16-án. A jelölést a Fidesz-KDNP frakciószövetség támogatta. A miniszterelnök, a Fidesz elnöke javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan “horgonyszemélyiségnek” tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz.
Az MTI által megkérdezett politológusok korábban arra emlékeztettek: Áder János személyében több mint húsz év után első alkalommal ülhet hivatásos politikus a köztársasági elnöki székbe. Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője alkalmasnak tartja Áder Jánost az államfői posztra, aki szerinte “egyértelműen a magyarországi jobbközépről érkező vezető lesz”, ami azt vonja maga után, hogy Schmitt Pálhoz hasonlóan “vélhetően nem lesz ellenséges” a jelenlegi kormánytöbbséggel szemben. Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője szerint a kormánytöbbségnek olyan államfőre van szüksége, aki “nem önjáró, nem kukacoskodik”. Áder János 1959. május 9-én született Csornán. A politikus 1990-től 2009-ig országgyűlési képviselőként dolgozott, az 1990-es országgyűlési, valamint az 1994-es országgyűlési és önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt. 1992-1993-ban a Fidesz Országos Választmánya elnökeként dolgozott, 1993-ban a párt alelnöke, 1995-1997-ben és 1999-2000-ben, majd 2002 májusa és 2003 májusa között pártja ügyvezető alelnöke volt. Áder János az 1998-2002-es parlamenti ciklusban házelnökként tevékenykedett. A 2002. május 14-én megalakult Országgyűlésben előbb a Fidesz-képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd július 15-től a ciklus végéig ő vezette a frakciót. 2009. június 7-én az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották, munkáját a 2009. július 14-én megalakult európai néppárti frakcióban folytatta. Tagja lett a frakció elnökségének, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságnak, 2010 októberéig pedig tagja volt az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságnak is. 2012. január 23-tól alelnöke az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságának.

- MTI -